Egy társadalmi vállalkozó naplója

avagy egy társadalmi vállakozás fejlesztésének mindennapjai

2011. február 1., kedd

Civilek és a pénzpiac

Január 13-14-én a DEMNET Alapítvány „Új szereplők a pénzpiacon” címmel rendezett workshopot. A rendezvény célja amellett, hogy a bemutatta a magyarországi civil szektor helyzetét, a pénzpiaci szereplőkkel való együttműködés lehetőségét kívánta feltárni. Lehetőségem volt más európai példák mellett a fruit of care társadalmi vállalkozást bemutatni, mint a társadalmi innováció hazai példáját.
A kétnapos műhelymunka összefoglalói a DEMNET honlapján olvashatóak, az anyagokat pedig innét lehet letölteni: http://www.demnet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=197%3Aa-mhelymunka-kapcsolodo-anyagai&catid=36&Itemid=72&lang=hu  
 
A műhelymunka számomra három tanulsággal szolgált:
  • A hazai civil szervezetek túl sokat beszélnek az állam feladatairól és szerepéről. Erre a külföldi vendégek hívták fel a figyelmet a nap során többször is, de nehéz volt a jelenlévőket kimozdítani ebből a nézőpontból. Sajnálatos, szerintem a civilség lényege éppen az egyéni és közösségi tenni akarásban és társadalmi problémák kreatív megoldásában rejlik. Úgy tűnik, hogy a civil szervezetek idehaza ahelyett, hogy kreatív és újszerű megoldásokat találnának ki, illetve új szövetségeseket keresnének a számukra fontos társadalmi ügyek megoldásához, inkább az államtól várják el ezeknek az ügyeknek a finanszírozását.
  • Ma sincsen valódi kommunikáció és kapcsolat a civil és a forprofit szektor között. A műhelymunka fókuszában a pénzpiaci szereplők és a civil szervezetek álltak, többek között az egyik jelentős hazai bank munkatársai is beszéltek a civil szervezetekkel való kapcsolatukról. Számomra érdekes volt látni, hogy a két oldal még mindig nem fedezte fel az együttműködésben rejlő óriási lehetőségeket. A pénzpiac szereplői furcsa csudabogárként tekintenek a civilekre, a civilek pedig a sértődöttség és a kisebbrendűség keverékével tekintenek a „pénzeszsákon ülő, profitvadászó pénzemberekre”. A megoldás első lépése pedig egyszerűen az értő figyelem és a valódi kommunikáció lenne.
  • Szükségünk van Európára. A műhelymunka külföldi résztvevőinek pozitív hozzászólása és a személyes beszélgetések újfent megerősítettek abban, hogy az Európai Unióhoz való tartozásunk milyen nagy előnyökkel jár. És egyáltalán nem az Uniótól kapott milliárdokra gondolok, hanem arra, hogy kapcsolatba kerülhetünk más gondolkozású emberekkel és horizontunk tágulhat. Erre pedig nekünk, civileknek is nélkülözhetetlen szükségünk van.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése